Gertrúd | Jókai Mór Összes Művei | Kézikönyvtár
Így szállóigeként is több változata ismert pl. : "ha mindenki egyetért", "mindenki benne van", "ha mindenki beleegyezik" vagy "én magam nem ellenzem", "én nem ellenzem" stb. II. András halicsi hadjárata alatt egy udvari vadászat alkalmával, amelyet a pilisi erdőben tartottak, merényletet követtek el Gertrudis ellen. A KIRÁLYNÉT MEGÖLNI NEM KELL Gertud királyné Németországból szármozott, ő volt II. András király felesége. Magával hozta Magyarországra népes rokonságát, majd kiváltságokban résítette őket. Ez természetesen kiváltotta a magyar urak haragját. 1213-ban összeesküvést szőttek a gyülölt királyné ellen, és Pilisszentkereszten meggyikolták. A Királynőt Megölni Nem Kell, A Királynőt Megölni Nem Kill Bill. Ebben az időben a király külföldön tartózkodott hadaival. A dráma cselekményeiről egy Európa-szerte ismert latin nyelvű szöveg maradt fenn. Valószínűleg János esztergomi érsek alkotása. A szöveget kétféleképp lehet értelmezni, hiszen írásjelek nélkül íródott. Ilyen lehetett az érsek válasza az összeesküvőknek. Így neki sikerült kibújnia a királynégyilkosságban való részvétel felelőssége és gyanúja alól.
- A királynőt megölni nem kellie
- A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz
- A királynőt megölni nem kelley
A Királynőt Megölni Nem Kellie
A királynét megölni nem kell félnetek | Gertrúd királyné meggyilkolása – zseniális levél János érsektől | Valóság vagy legenda? Félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem Nagyon úgy látszik tehát, hogy Gertrúd királyné meggyilkolása kapcsán elvethetjük a megalázott férj bosszúját. Sokkal inkább beszélhetünk palotaforradalomról, ahol a magukat mellőzve érző magyar urak dühe a bűnbaknak kikiáltott, "idegen" királyné ellen fordult. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. A Királynőt Megölni Nem Kell | A Királynét Megölni Nem Kell Félnetek Jó Lesz Ha Mindenki Egyetért Én Nem Ellenzem - Sakkozz Mindennap!. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat. Befejezésül nézzük meg a latin szöveget: REGINAM OCCIDERE NOLITE TIMERE BONUM EST SI OMNES CONSENSERINT EGO NON CONTRADICO. Legyen ember a talpán, aki meg tudja állapítani János esztergomi érsek véleményét a készülődő merénylet kapcsán. A Gertrúd elleni összeesküvésről szól Katona József híres drámája, a Bánk bán. Az eredeti: "Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico".
A Királynőt Megölni Nem Kell Félnetek Jó Lesz
68. kép A Merániai Gertrúd királyné halálát elbeszélő külhoni, latin és német nyelvű források (krónikák, évkönyvek, illetve halottaskönyvek) elterjedése Európában az 1210-es évek végétől a középkor végéig. (Forrás: Körmendy Tamás, 2009; Radek Tünde, 2013 / A térképet kivitelezte: Nagy Béla) 67 Next
A Királynőt Megölni Nem Kelley
1183-1204) – leányai kiházasításának köszönhetően – rövid időn belül előkelő nevet szerzett a Merániaknak: a legidősebbik leány, Ágnes ugyanis híres szépség volt, aki ennek köszönhetően II. Fülöp Ágost francia király (ur. 1180-1223) felesége lett, a középső gyermek, Hedvig lengyel hercegi férjet kapott – és később szentté is avatták –, Gertrúdot pedig András magyar herceg, Imre király (ur. 1196-1204) öccse jegyezte el. A történeti hagyomány szerint az esküvőt az 1203-as évben tartották meg, mivel ebben az évben András nagyszabású felkelést indított bátyja ellen, a trónviszályért pedig a közvélemény később Gertrúdot tette felelőssé. A királynőt megölni nem kellie. Nem tudni, hogy az asszony valóban részt vett -e a szervezkedésben, mindenesetre az tény, hogy a herceg – sokadik próbálkozása után – az 1203. évi belháborúból is vesztesen került ki. Bár ezúttal erős sereget gyűjtött, Imre király a sorsdöntő csata előtt keresztülhúzta terveit, ugyanis váratlanul megjelent a lázadók táborában, fegyvertelen fellépésével és szónoklatával pedig elbátortalanította ellenségeit.
A tárlat utolsó egységében a 19-20. század híres színésznői vonulnak fel fotókon, rajzokon mint Gertrudis, de láthatók jelmeztervek, képeslapok és némafilmrészletek is. Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico – írta Merániai János esztergomi érsek híres levelében dodonai kétértelműséggel. A levél háttere [ szerkesztés] Gertrúd és II. András 1211-1213 között készült kódexlapon 1213 őszén magyar főurakból álló csoport (a "békétlenek tábora") merényletet készített elő és hajtott végre II. András felesége, Merániai Gertrúd ( Gertrudis) ellen. A felkelés okát Gertrúdnak az az intézkedése jelentette, hogy férje távollétében (aki akkor Halicsban hadakozott) öccsét, Bertholdot (Ottót) kalocsai érsekké kiáltotta ki. Fiatal kora és előélete miatt azonban III. Ince pápa is ellenezte az újdonsült rangot, s eltiltotta a lelkipásztori jogkörtől. A királynőt megölni nem kelley. Mivel a rangja megmaradt, így feladatkör nélkül nyerhette el az egyház Kalocsa környéki vagyonát. A nagyurak felkelésének gyújtó szikrája azonban az volt, hogy a királyné a rokonait ültette az állam legmagasabb posztjaiba, így öccsét a leghatalmasabb, országnagyi ranggal is ellátta.